Szövettan

Szövettan

A kórszövettan az orvostudomány fő diagnosztikus ága, a betegségek szöveti elváltozásait és azok keletkezését kutatja. Az orvosi beavatkozások során eltávolított szövetek vizsgálatával foglalkozik, hogy megállapítsa a betegség pontos természetét (tumor, nem tumor, jó- vagy rosszindulatú elváltozás, stb.), a sebészi kezelés hatásosságát (sebészi szélek vizsgálata), vagy az elvégzett kezelések hatékonyságát vizsgálja (mint a besugárzás utáni prosztata biopszia). Minden élő egyénből eltávolított szövetet kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni, mely alól kivételt képeznek a fogak, és élettani terhesség esetén a placenta. A formalinban beérkezett szövetet először makroszkópikusan vagy szabad szemmel dolgozza fel a patológus, melyet követően a szövetet, vagy annak reprezentatív részletét különböző eljárások során paraffinba ágyazzák. Ezekből a paraffinos blokkokból a szakasszisztensek készítenek mikroszkópos elemzésre alkalmas metszeteket. Egy-egy "nagyműtétes" mintából esetenként ötven, esetleg száz metszet is készül. Ennek az előkészítő munkának a minősége alapozza meg a helyes diagnózist. A minták 50 évig kerülnek megőrzésre, így később is felhasználhatóak konzultációs célokra, illetőleg olyan, időközben kidolgozott új vizsgálati módszerek alkalmazásához, melyek bizonyos betegségekben az eddigieknél hatékonyabbak lehetnek.

Tekintsék meg az Egy szövettani minta útja a patológián című kisfilmet, melyen bemutatásra kerül a szövettani vizsgálatra küldött minták útja a patológián.

Minden olyan szövetet, amit orvosi eljárás során távolítanak el, patológus vizsgál meg. A napi rutintevékenység legnagyobb részét a szövettani diagnosztika, a manuális vagy endoszkópos szakmát művelő kollégák által küldött biopsziás vagy műtéti preparátumok leletezése alkotja. Ez, a mindennapos szövettani diagnosztika számos kiegészítő vizsgálómódszert is magában foglal, mint például a különleges festési eljárásokat és az immunhisztokémiai vizsgálatokat. Ezek ma nélkülözhetetlen kiegészítői a patológia eszköztárának, melyek többek között a differenciáldiagnosztikai kérdések eldöntését, kórokozók diagnosztizálását, daganatok tipizálását, tumorok prognosztizálását, a minél inkább testre szabható kezelések tervezését teszik lehetővé. A daganatos betegek kezelése szempontjából döntő szava van a patológusoknak, hiszen a szövettani mintákat nem csak önmagukban értékelik, hanem a korábbi vizsgálatokat, valamint a beteg egyéni kórtörténetét is figyelembe veszik, amelyek együttesen adják a célzott terápia alapját.

Intraoperatív fagyasztásos vizsgálat

Az intraoperatív fagyasztásos (a műtét ideje alatt elvégzett) szövettani vizsgálati módszer kiemelt jelentőségű a folyamat dignitásának eldöntésében, a resectios vonal tumormentességének meghatározásában, a nyirokcsomó metastasisok azonosításában, illetve a műtét kiterjesztésének szükségességét illetően.

A minták feldolgozása

A szövettani feldolgozás első lépése a minta indítása. Az indítás során az orvos leírja a beérkezett minta főbb jellemzőit, nagyságát, a benne felismerhető szöveteket, szerveket, szervrészleteket, elváltozásokat, megfigyeli azok felszínét, színét, szerkezetét, állományát, majd éles késsel, pengével kivágja a mikroszkópos vizsgálatra kerülő területeket. Az indító orvos rögzíti a feldolgozásra kivágott szövetblokkok és kazetták számát, a maradék szövetminta státuszát és az anyag fixált vagy fixálatlan jellegét is. Szükség esetén az orvos tusfestést alkalmazhat a kimetszési szélek megítélésére, és kérheti speciális eljárások, például zsírfestés vagy dekalcinálás alkalmazását.  

Paraffinba ágyazás és kiöntés

Ahhoz, hogy a vizsgálatra kapott mintából szövettani diagnózis felállítására alkalmas metszet legyen, a fixálás és a makroszkópos vizsgálat során történő kimetszés után további, átlagosan 24 órás feldolgozási folyamatra van szükség.

Automata ágyazógép

A szövetbeágyazás során történik a szövetekből a víz elvonása, majd a minta kiöntése paraffinnal, mely a szövetet megkeményíti, és azt metszhetővé teszi.

Automata kiöntő gép (balra), illetve a folyamat további részei

Metszetkészítés

A formába öntött paraffin-blokk metszése mikrotom segítségével történik. A mikrotomokkal egyenletes, 2-5 um vastagságú metszetek készíthetők, melyeket ezután az tárgylemezre kell felvinni. Ez a készülék alkalmas igen vékony sorozatmetszetek készítésére is.

Mikrotom (fent, lent jobbra), illetve vízfürdő a metszetek gyűrődésmentes felviteléhez a tárgylemezekre (balra)

A metszetekben lévő szöveteket a mikroszkópos értékelhetőség érdekében különböző festékekkel, festékkombinációkkal kezelik. A patológiában rutinszerűen minden esetben először hematoxilin-eozin (HE) festés készül.

Jóindulatú elváltozás: hydradenoma vulvae (balra), rosszindulatú elváltozás: carcinoma planocellulare penis (jobbra)

Amennyiben az elváltozás diagnózisa nem lehetséges a szokványos haematoxilin és eozin festéssel, szükséges lehet további, speciális festések alkalmazása (PAS, alciánkék, van Gieson, Giemsa, Tsiebel, Grocott).

Hematoxylin-eozin festésre alkalmas automata berendezés (balra), illetve automata fedőgép (jobbra)

A helyes diagnózis felállításához illetve tumorok prognosztikai markereinek vizsgálatához szükséges lehet immunhisztokémiai vizsgálatok végzése. Bizonyos elváltozások esetében a diagnózis nem is állítható fel e vizsgálatok nélkül. A megfestett metszetek fedésére tizedmilliméter vastagságú fedőlemez használatos. A fedés biztosítja a metszetek állagának, színének hosszú távú megőrzését. Mindezen lépésekhez automatizált berendezések állnak rendelkezésre.

Mikroszkópos vizsgálat

A mikroszkópos vizsgálat során az orvos áttekinti a szövetből készített metszeteket és meghatározásra kerülnek a normális szövetek, illetve az elváltozás elhelyezkedése, struktúrája, és környezethez való viszonya, a sejtek jellege és tulajdonságai is.

A szövettani vizsgálatot végző orvos kijelölheti azon szövetblokkokat, melyekből speciális festést, immunhisztokémiai vizsgálatot indikál. Lehetőség van a vizsgálatkérő kezelőorvossal történő személyes megbeszélésre is, mely szintén fontos alkotóeleme lehet a pontos diagnózis kialakításának.

Az immunhisztokémiai (IHC) markervizsgálatok célja

Az immunhisztokémiai vizsgálat során meghatározott szöveti antigének kimutatása történik szövettani metszetben antigén- antitest specifikus kötődésének felhasználásával a histogenesis megállapítására, a primer tumor helyére való következtetésre, a metasztázisok kimutatására, a malignitás fokának meghatározása, prognosztikai faktorok meghatározására, illetve terápiás útmutatás céljából is.

Carcinoma metastasisok kimutatása immunhisztokémiai vizsgálattal

Kórszövettani lelet

A hisztopatológiai diagnosztikai munka összegzése a kórszövettani lelet, mely tartalmazza szövettani vizsgálat során megállapított diagnózist, véleményt, illetve terápiás javaslatot is.