Kórbonctani vizsgálat mellőzésének ügyintézése

A kórbonctani vizsgálat kiemelten fontos része az orvostudománynak. Nem csak azért, mert tisztázza a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapotot, hanem azért is, mert célja a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása, az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése, ezáltal rendkívül fontos visszajelzést ad a kezelőorvosnak.

Az 1997. évi CLIV. törvény 219.§ (1) bekezdése értelmében az elhunyt személyt – függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el – kórbonctani vizsgálat alá kell vonni, ha  

• a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,
• perinatális halál esetén,
• az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt,
• az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben,
• az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek - amennyiben az nem képezi az elhunyt tulajdonát -, kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,
• az esetnek tudományos, vagy oktatási jelentősége van,
• az elhunytat hamvasztani kívánják, kivéve, ha az elhunyt még életében, vagy hozzátartozója a halált követően írásban kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését, amennyiben a kórbonctani vizsgálattól való eltekintés feltételei együttesen fennállnak,
• ha a beteg által életében a tájékoztatási jog, az ellátásba való beleegyezés illetve visszautasítás jogának gyakorlására megnevezett személy, vagy az előbbi hiányában az Etv. által meghatározott hozzátartozói körből az arra jogosult személy ezt kéri. A nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Boncolás mellőzése

Az 1997. évi CLIV. törvény 219.§ (2) bekezdés figyelembevételével az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

• a halál természetes eredetű,
• a halál oka egyértelműen megállapítható,
• a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,
• fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek.

Az 1997. évi CLIV. törvény 219.§ (3) bekezdés értelmében a kórbonctani vizsgálat elvégzésétől a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén – külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - el lehet tekinteni az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott esetben is, ha az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően írásban kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését.

Nem mellőzhető a kórbonctani vizsgálat, ha az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó azt írásban kérte.

A boncolás mellőzési kérelmet klinikai osztályon történő elhalálozás esetén az osztályon, városi elhunyt esetén az elhunyt háziorvosánál (mint kezelőorvos) kell kitölteni a nyilatkozatra jogosult hozzátartozónak. Nyilatkozattételre az alábbi személyek jogosultak:

• a, a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
• b, a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
  • ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
  • bb) gyermeke, ennek hiányában
  • bc) szülője, ennek hiányában
  • bd) testvére, ennek hiányában
  • be) nagyszülője, ennek hiányában
  • bf) unokája;
• a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
  • ca) gyermeke, ennek hiányában
  • cb) szülője, ennek hiányában
  • cc) testvére, ennek hiányában
  • cd) nagyszülője, ennek hiányában
  • ce) unokája.

A boncolás mellőzésével a szakma szabályai szerint a gyógyító-, és a Patológiai Intézet vezetője/megbízott szakorvosa egyet kell értsen, és ezt a nyomtatványon írásban kell rögzíteni a 1997. évi CLIV. törvény 219. § szerint.

A kórbonctani vizsgálat mellőzésének kezdeményezése klinikán elhunyt esetében

A klinikán elhunyt beteg kórbonctani vizsgálat mellőzésének kezdeményezését az elhunyt hozzátartozóinak erre irányuló kérése alapján az elhunyt adott klinikán lévő kezelőorvosa és az adott klinika igazgatója kezdeményezheti a „Kérvény boncolás mellőzéséhez” (azonosító: F 0560/1) nyomtatvány kitöltésével.

A kórboncolás mellőzésére a betegségből eredő, egyértelműen tisztázott halálesetnél van lehetőség, ha az elhunyt hozzátartozója, az adott klinikán lévő kezelőorvosa, az adott klinika igazgatója és a patológus egyetért abban, hogy az eset tisztázott, a kórboncolástól további lényeges megállapítás nem várható és ezt írásban rögzíti.

Amennyiben a döntéshozatal során minden fél (hozzátartozó, kezelőorvos és klinikaigazgató, valamint a patológus) eltekint a kórbonctani vizsgálat lefolytatásától a halottvizsgálati bizonyítványt a halál beálltát megállapító kezelőorvos tölti ki.

Amennyiben a döntéshozatal során a hozzátartozó kivételével bármely fél (kezelőorvos, adott klinika igazgatója, patológus) nem ért egyet a kórbonctani vizsgálat mellőzésére irányuló kérelemmel, annak eltekintésétől nincs mód.

Klinikai Központ telephelyén kívüli (otthonában, szociális intézményben történő elhalálozás) elhunyt esetén

A kórbonctani vizsgálat eltekintésére irányuló kérelmet az arra jogosult személy (közeli hozzátartozó) a helyszíni halottvizsgálatot végző ügyeletes orvosnál, vagy az elhunyt háziorvosánál kezdeményezheti a halottvizsgálati bizonyítvány birtokában. Nemleges válasz esetén a korbonctani vizsgálat eltekintésére nincs mód.