A Debreceni Egyetem Patológiai Intézete az 1918-ban alapított Gróf Tisza István Tudományegyetem Orvosi Karának Kórbonctani Tanszékeként kezdte meg működését az úgynevezett felvételi épületben. A patológia oktatása az 1921/22-es tanévben indult el hivatalosan a Kórbonctani Intézet keretei között. Bár az új egyetemi campus építési munkálatai már 1914-ben megkezdődtek, az intézet jelenlegi épülete – az Elméleti Tömb – 1926 májusára készült el az egyetemi klinikatelep területén.

Az intézet első évtizedei

Az intézet első igazgatója Orsós Ferenc volt, aki 1936-ig vezette a tanszéket. Munkássága meghatározó szerepet játszott a debreceni patológia fejlődésében, emellett az orvoskar dékánjaként és az egyetem rektoraként is tevékenykedett. Nevéhez fűződik a debreceni Törvényszéki Orvostani Intézet megalapítása is.

Őt rövid ideig Jankovich László követte megbízott vezetőként, majd 1936 és 1944 között Borsos-Nachtnébel Ödön irányította az intézetet. Dékáni feladatai mellett a Magyar Patológus Társaság alelnökeként is jelentős szakmai szerepet vállalt.

A háború utáni újjászervezés

A második világháborút követő években az intézet működése elsősorban a legszükségesebb diagnosztikai és oktatási feladatokra korlátozódott. Az intézet felügyeletét Sántha Kálmán látta el, míg a szakmai vezetést előbb Korill Ferenc, majd Ökrös Sándor végezte.

Az intézet újjászervezése Kellner Béla nevéhez kötődik, akit 1947-ben neveztek ki igazgatónak. Munkássága során megalapozta a debreceni daganatpatológiai iskola fejlődését, amely később országos jelentőségűvé vált.

A modern patológia kialakulása

1954-ben Endes Pongrác vette át az intézet vezetését, amelyet 24 éven keresztül irányított. Iskolateremtő professzorként jelentős hatást gyakorolt a hazai patológiai diagnosztikára és az orvosképzésre.

Utódja Gomba Szabolcs lett, aki két évtizeden át vezette az intézetet. Ezen időszak alatt alakult ki a szakmai specializáció rendszere, és a modern technológiai megoldások is egyre nagyobb szerepet kaptak a szövettani diagnosztikában.

1998-ban Nemes Zoltán került az intézet élére. Vezetése alatt létrejött az aspirációs citológiai részleg, valamint megkezdődött a molekuláris patológiai laboratórium kiépítése.

Innováció és korszerű diagnosztika

2007 óta az intézetet Méhes Gábor vezeti, aki 2016-tól egyetemi tanárként és az MTA doktoraként irányítja az intézet munkáját.

Vezetésével jelentős technológiai és szervezeti fejlesztések valósultak meg:

• a szövettani diagnosztikai rendszer modernizálása,
• klinikai és laborinformatikai rendszerek integrációja,
• automatizált szövettani és immunhisztokémiai technológiák bevezetése,
• digitális metszetarchiválás és online konzultációs lehetőségek kialakítása,
• a molekuláris diagnosztika folyamatos fejlesztése.

Az intézetben ma már a FISH- és PCR-alapú vizsgálatok mellett újgenerációs szekvenálási (NGS) technológiák is rendelkezésre állnak.

A 2011-ben lezárult TIOP-fejlesztés keretében az intézet infrastruktúrája jelentősen megújult, nemzetközi szinten is korszerű technológiai háttérrel és munkaszervezéssel. 2012-ben új citopatológiai laboratórium és aspirációs citológiai szakrendelő is kialakításra került a volt SPECT épületben.