Citológia

A citológiai vizsgálatok célja a különböző elváltozások azonosítása (normál, reaktív, diszplasztikus, neoplasztikus), a daganatos folyamatok szöveti eredetének, a malignitás fokának meghatározása, a folyamat szétterjedésének vizsgálata és prognózisa, illetőleg a terápia hatásának vizsgálata. A citodiagnosztika során a szervekből, szövetekből valamilyen módon kinyert sejtek mikroszkópos morfológiai vizsgálata diagnosztikus céllal, hagyományos és szükség esetén immuncitokémiai festésekkel történik. A minták részben a kezelőorvos által kerülnek levételre és kerülnek át a citopatológiára, részben aspirációs citológiai szakrendelésen citopatológus szakorvosok által kerülnek levételre.

A vizsgálati módszer legnagyobb előnye, hogy gyors, kis anyag- és műszerigényű, valamint elvégzéséhez nem szükséges sebészeti beavatkozás. Egyes szövetek vizsgálatára, mint például a különböző folyadékok, alkalmasabb, mint a szövettani vizsgálat. Hátránya, hogy a mintavétel gyakran nem reprezentatív, melynek leggyakoribb oka, hogy a sejtek károsodhatnak az előkészítés során. Ezen módszerrel a szöveti szerkezetről nem kap a kezelőorvos felvilágosítást, azonban egyértelműen eldönthetővé válik a műtét előtt, hogy milyen típusú elváltozással állnak szemben.

Aspirációs citológia

A mintavétel során az elváltozást – általában ultrahang ellenőrzése mellett – citopatológus szakorvos vékony tűvel szúrja meg, speciális fecskendő segítségével vákuumot képez, mely segítségével a kérdéses területről sejteket szív (aspirál) ki. A sejtekből keneteket készülnek, amit a szakorvos mikroszkóp segítségével vizsgál meg.

Előnye:

• kiválthat egyéb, bonyolultabb (pl. sebészi) mintavételt
• ambulánsan (járóbeteg) végezhető
• gyors, alig 15-20 percet vesz igénybe
• jól tolerálható, minimális fájdalommal jár
• az esetek nagy részében megbízható eredményt ad
• ciszta esetén a tartalom leszívásával végleges megoldást jelenthet

 Hátránya:

• 25-30%-ban nem sikerül elegendő sejtet nyerni, ilyenkor a mintavételt meg lehet ismételni

 Szövődményei:

• általános rosszullét (izgalom, tűtől való félelem)
• fertőzés elvi lehetősége fennáll, ez azonban a megfelelő fertőtlenítéssel biztonsággal elkerülhető
• a lágyrészek kisebb bevérzése, ami általában borogatásra néhány nap alatt nyomtalanul gyógyul